merjünk nagyot álmodni?

ma egy kicsit rendbe szedtem magam, és tökjó volt. ez alatt azt értem, hogy felfrissítettem az mp3-amat, raktam fel rá 22 számot, ezen kívül anyummal meg a bátyámmal megnéztük a Titkos Ablak-ot. én már másodjára láttam, ők viszont először. sztem baromijó film, főleg mert Johnny Depp a főszereplő. sokat chateltem S-sel, és tényleg tökjó volt, küldtünk egymásnak sok számot.

meg aztán L-lel is volt alkalmam társalogni, és elgondolkodtatott. arról beszélgettünk, hogy mik a terveink a jövőre nézve. meséltem neki ugye az én franciaországi álmaimat, hogy csodaszép nyelv, csodaszép ország, és minden álmom ott élni. de belegondolva egyáltalán megéri-e álmodozni? hiszen eltervezzük szépen a jövőt, és ha bármi módosítja, átalakítja, és nem úgy történik minden, hatalmasat eshetünk. ez szerintem olyan, mint hogy aki optimista, és nem jön össze valami, annak nagyon rossz. ellenben a pesszimista az apró dolgoknak is tud örülni. merjünk nagyot álmodni? és ha nem jön össze? attól jobban kell tartani?