feelings.

úgy érzem kezdek kamaszodni. én magam sem értem mikor mit érzek és mit miért csinálok. de komolyan. és nem tudom, hogy ez mikor kezdődött, vagy meddig fog tartani. de jó lenne, ha vége lenne. eddig kiegyensúlyozott voltam, már ha lehet ezt mondani, de mostanában minden gondot okoz, nem tudok szinte semmiben sem dönteni. ez a serdülés? mert ez borzasztó! régebben nem értettem, hogy a tizenévesek miért siránkoznak, meg hogy mi lehet nekik olyan rossz. igazából most sem tudom, tulajdonképpen mi a baj, és ez kiborít. még rendesen fogalmazni sem tudok...

SOS találnom kell valamit ami lefoglal!!

harr.

suli után mentem szabó ervinbe egy elég hosszú könyvlistával, hogy na, ezeket a könyveket ki tudom venni. erre konkrétan SEMMI nem volt bent azok közül amiket magamnak akartam... V-nek ki tudtam venni egy könyvet, és ennyi. aztán még bolyongtam egy kicsit, hogy na, akkor legalább keresek valamit, ami szimpi. de persze nem találtam semmit. >.< de mi ez már?? miért mindenki most akarja olvasni azokat a könyveket amiket én is akarok? áááá. 

jó hír: őőőszi szüneeet ^^ na, ez azért tényleg klassz. ráadásul nem is kaptunk mindenből egy kamionnyi házit, mint amire számítottam, csak kémiából a 3 oldalas beadandót, meg tanulni a TZ-kre. hétfőn pedig megyek apummal nagypapám sírjához halottak napja miatt, ami ugyan csak kedden lesz, de akkor tutira nagy dugó lesz, szóval inkább megpróbáljuk elkerülni a forgalmat.

rossz hír: megöl az unalom itthon.. konkrétan semmit sem tudok csinálni. kb 6 sorozat első részét néztem ma délután meg, és mivel könyvet nem vettem ki a könyvtárból még csak olvasni sem tudok. 

break the mirror.

több mindent is elterveztem a közelgő őszi szünetre, melynek - lássuk be - már itt az ideje. úgy tervezem, hogy amellett, hogy megírom a kémia 3 oldalas beadandót még készítek itthonra egy jó nagy periódusos rendszert, melyet majd talán a falamra teszek ki. színes lesz és figyelemfelkeltő, így biztosan könnyebben fogom tudni majd megtanulni. merthogy ma kémia órán azon is elgondolkodtam, hogy engem mennyire érdekel a kémia. és rájöttem, hogy nagyon. ráadásul kísérleteknél is általában előre rájövök a dolgokra, és mosolygok amikor valóban megtörténnek. és tényleg jól érzem magam az órákon, érdekesek. oké, a tanárnak is nagy szerepe van a kémia iránti szeretetemben, elvégre nagyon jófej tanárt kaptunk - szerencsére. mindig is arra vágytam, hogy legyen 1-2 olyan tantárgy amiben kimagasló a teljesítményem, és tényleg megbecsülnek. amiket a kisujjamból rázok ki, szeretek, és érdekel is. talán most megtaláltam. 
majd meglátjuk.

Nincs nagyobb szenvedés, mint az a tudat, hogy másnak szenvedést okoztunk.

Gratulálok magamnak. Igazán.

everything is OK.

most úgy minden rendben van. olvasom az üvöltő szeleket, imádom, és a következő majd valószínűleg a zabhegyező lesz. az is érdekel. a muszáj-listámon a könyvek már alig férnek el, majd ahogy végzek a könyvekkel, úgy törlöm le őket, és írok a helyükre újakat és újakat. tetszik ez a rendszer.
kicsit furcsa, hogy ahogy olvasom a könyveket, egyre mélyebbre kerülök, és mintha felcserélődne a valóság és a könyv. főleg ma, mivel kb a napom 3/4-és olvasással töltöttem, és mostmár az tűnik inkább igazinak, és ez, hogy fekszem az ágyban, és gépelek a laptopomon pedig csupán egy szerző által jól átfontolt történet. najó, ez kicsit betegesnek tűnhet, pedig egyáltalán nem az. egész egyszerűen csak beleélem magam a könyvbe.

literacy.

jáááj, önfeledten boldog vagyok ^^ anyummal délután elmentünk a FSZEK-be, és csináltunk nekem olvasójegyet. és már fel is avattam, kivettem az üvöltő szeleket. íííí, mindig is ki akartam olvasni, egy csomó ember beszél róla, kíváncsi vagyok rá. igaz, vastagsága azért van, de biztos gyorsan kiolvasom. és végig is megyek a muszáj-listámon, amin szerepelnek azok a könyvek, amik jónak tűnnek, vagy amiket ajánlottak mások. és igen, ezen az üvöltő szelek foglalja el az első helyet, így ezzel kezdem alapműveltségem bővítését. ^^

now or never.

amint látjátok új kinézetet kapott a kis blogom. mostantól gyakrabban fogok változtatni a külső megjelenésén, szóval ne lepődjetek meg ha máshogy néz ki az oldal.
egyébként jól megvagyok, napjaim zsúfoltságig vannak leckékkel, hétvégére folyton eltervezem, hogy végre rendet rakok, de odáig sosem tudok eljutni. ideje lenne már...
xoxo

just live your life like everybody.

oly' monoton most minden. reggelente felkelni, iskolába menni, az órákat túlélni, szünetekben nevetni, hazajönni, itthon pihenni, zenét hallgatni, tanulni, olvasni, este pedig lefeküdni. és kezdődhet ugyanez előröl. nem történik semmi. ami végül is nem rossz, jobb mintha minden napom mély letargiában, vagy esetleg depresszióban telne. sőt, talán még boldog is vagyok ebben a véget nem érő monotonságban. már tudom értékelni a körülöttem történő örömteli pillanatokat, apró boldogságokat, melyek kis csomagként színesítik, és teszik elviselhetővé a hétköznapok amúgy búskomor állapotát. néha még a komolyság is jót tesz, egy kis szünet, mely rávezet arra, hogy igen is örüljek amikor történik valami mosolyogtató dolog, és ezeket igen is tudjam értékelni.
meg lehet, ez egy kicsit elvontabb bejegyzés lett, nézzétek el nekem. :)

selfish?!

ma elgondolkodtam azon, hogy én önző vagyok-e. szerintem igen is vannak emberek, akik nem önzőek. akik nem a saját érdekeik miatt alakítják az életüket úgy, ahogy. igen, vannak. én közöttük vagyok? jó kérdés. valószínűleg nem. nem vagyok az a nagy önzetlen-lelkű, vannak dolgok amiket azért csinálok, hogy nekem jó legyen, nem pedig más boldogsága miatt. persze, előfordul olyan helyzet, hogy nem gondolok magamra, hanem más valakinek akarok örömöt szerezni. és utána én is jobban érzem magam. igen. nagyon jó érzés másnak jót tenni. de nem lehet mindig, mert abba mi magunk megyünk tönkre. néha önzőnek KELL lenni... oké, látszik, hogy ezek egy önző személy gondolatai.

egyébként a napokban nagyon közel került hozzám a nővérem. egyszerűen imádok vele lenni, beszélgetni, még akkor is, ha én csak csendben hallgatom őt. vasárnap megyünk vadasparkba, alig várom. ^^

clouds.

flower day.

ez a mai nap. végre, egyszer sem volt olyan húú, de rossz kedvem. végre minden szünetben tudtam nevetni valamin, úgy tényleg. lehet, ez azért volt mert reggel eldöntöttem, hogy ma jól fogom érezni magam, vagy én nem tudom... de szuper volt. és reggel már emiatt öltöztem virágos cuccokba, virágos ing, világoskék gatya, virágos cipő, és egy virág a hajban. kicsit tavaszos volt, bár ilyen időben ez szinte senkinek sem jutna az eszébe. imáádom az őszt. <3

i like the rain.

annyira imádom amikor esik az eső. nem érdekel, hogy totál elázom, csak sétálni az ázott tornacipőben hazafelé, gondolkodni. annyira hangulatos... és szép. és persze megint megvilágosodtam, bár nem tudom hogy ez most mennyi ideig fog tartani. szóval, rájöttem, hogy tök értelmetlen másoknak mutatni, hogy épp rossz hangulatban vagy, szomorkodni van kedved. mert az emberek akkor szeretnek a környezetedben lenni ha vidám, jókedvű vagy. az emberek nagy része nem szeret egy épp rossz napját megélő társa közelében lenni, ha választhatja helyette a mosolygós, poénos partnerét. és ez érthető is. már amennyire...

i need a boyfriend.

result.

hétvégén nem tudtam mindennel végezni, mára maradt a töri festés, meg az irodalom és töri beadandó már meg van szerkesztve Word-ben, csak le kell írnom... szóval az nem nehéz. de teljesen fel vagyok töltődve, ugyanis végre van eredménye is a sok tanulásnak. ma írtunk bioszból, és ötös lett, és így majd' kiugrottam a bőrömből. ^^ aztán ma még matekból is írtunk, az is tökjól ment, csak egy bizonytalan feladat van, amit félek, hogy elrontottam. viszont ma fizikán a teljesítményem szánalmas volt, szóval már abból is húzni kell... komolyan, téényleg minden tanárnak csakis az ő saját tantárgya létezik. >.< aztán szerdára kell még St-nek is az ajándéka, ami már meg van rajzolva, csak át kell festeni meg rávasalni a táskára a mintát. grr...